Álcivilek vagy külföldi ügynökök? Leleplezzük, kik támadják az átláthatósági törvényt!

Az elmúlt hetekben a hazai közélet egyik meghatározó kérdése volt „A közélet átláthatóságáról” címmel tárgyalt törvényjavaslat. A jogszabálytervezet szerint, amennyiben a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy külföldről támogatott szervezet tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja, hogy a kormány vegye jegyzékre a szervezetet.

A javaslat értelmében, az adott szervezet a listára kerülés után nem gyűjthet adó 1 százalékot, és köteles minden támogatójától és minden támogatásról teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni arról, hogy a pénz nem külföldről jött.

Világelsők lennénk a javaslattal?

Távolról sem. Számos nyugati országban vannak hatályban hasonló jogszabályok, melyek célja gyakorlatilag ugyanaz: a külföldi befolyás korlátozása, de legalábbis átláthatóvá tétele, illetve a megjelölt szervezetek regisztrációja.

Az „ügynöktörvények” dédapjának nevezhető amerikai Foreign Agents Registration Act (FARA) 1938-ban született meg, eredetileg a náci propaganda elleni fellépésként. A törvény előírja, hogy azok a személyek és szervezetek, akik külföldi megbízók nevében lobbitevékenységet folytatnak, regisztráljanak az Igazságügyi Minisztériumnál, és számoljanak be tevékenységükről, kapcsolataikról és finanszírozásukról.

Ausztrália 2018-ban vezette be a „Foreign Infliuence Transparency Scheme” (Külföldi Befolyás Átláthatósági Rendszere) nevű rendszert, főként a kínai befolyás növekedése miatt. A törvény kötelezi a külföldi kormányokkal kapcsolatban álló lobbistákat, think tankeket és aktivistákat, hogy regisztrálják magukat egy nyilvános listán. Emellett minden olyan pénzügyi támogatást nyilvánosságra kell hozni, ami politikai kampányokhoz kapcsolódik.

Az Egyesült Királyság 2023-ban hozott létre egy hasonló rendszert, amely a külföldi kormányok nevében tevékenykedő lobbistákat és aktivistákat kötelezi nyilvántartásba jelentkezésre. A törvény célja, hogy megnehezítse a külföldi államok titkos beavatkozását a brit politikába, különösen a választási folyamatokba. A szabályozás része a kormányzati szerződések átvilágítása is, ha gyanú merül fel külföldi befolyásra.

A francia Nemzetgyűlés 2024. március 27-én fogadott el egy törvényjavaslatot a külföldi beavatkozások ellen, beleértve egy kísérleti algoritmus használatát a gyanús tevékenységek megfigyelésére. A törvény azt is előírja, hogy a külföldi érdekekért lobbizó emberek regisztráljanak nyilvántartásba, és szankciókkal sújtja azokat, akik ezt nem teszik meg. E külföldi jogalanyok közé tartoznak az EU-n kívüli külföldi hatalmak, olyan cégek, amelyek fele vagy több külföldi tulajdonban van vagy külföldi finanszírozású, valamint külföldi politikai pártok. A törvényjavaslat szerint be lehet fagyasztani az érintett személyek, cégek vagy szervezetek pénzügyi forrásait.

Ennek fényében „kifejezetten meglepő”, hogy számos hivatásos demokráciaféltő és álcivil (Soros) szervezet megkezdte a rettegést, hiszen nem történik más, minthogy nyugati mintára Magyarország is hasonló jogi eszközökkel bástyázza körül a demokratikus folyamatokat.

De pontosan kik és mely szervezetek beszélnek ellehetetlenítésről? 

A „Civil koalíció” honlapján közzétettek egy listát, mely a tiltakozó NGO-kat és újságokat listázza. Azonban ne szaladjunk előre, hiszen már az említett honlap gazdája is érdekes. A jogállamot és elszámoltathatóságot féltő weboldal gazdái természetesen minden információt feltüntettek, ami az olvasót érdekelheti, de valahogy személyük és a kezdeményezés mögött álló jogi entitás valamilyen oknál fogva kimaradt. Bizonyosan véletlen és hamarosan pótolják. Addig is dolgozhatunk a rendelkezésre álló adatokból. Ezek szerint a honlap adatkezelését az Ökotárs Alapítvány látja el, a projekt koordinátor szervezete pedig az Artemisszió Alapítvány. 

Az Artemisszó egy Soros György által támogatott migránssegítő szervezet, épp az, amelyiktől 2024 májusában Magyar Péter Weisz Viktort, az EP listájának 9. helyezettjét igazolta. 

Az Ökotárs pedig egyfajta ernyőszervezetként funkcionál, mely koordinálja a hazai Soros-hálózat működését és szétosztja a külföldről érkező támogatásokat, velük részletesen az alábbi cikkben foglalkoztunk.

Az Ökotárs friss, 2024-es éves beszámolójának közhasznúsági melléklete szerint tavalyi bevételeik döntő többségét 625,16 millió forintot az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás adta. Ugyebár az NGO által összefogott protestáló szervezetek érvelése, hogy támogatásaik többségét magyar mikroadományozóktól kapták, így érdemes egy pillantást vetni erre a számra is. 

„A sajtó munkatársai”

A független ellenzéki médiától másfél évtizede, egy-két évente meghallgatjuk, hogy Magyarországon (ismét) megszűnt a sajtószabadság. Megszűnt a médiatörvény elfogadásakor, a Népszabadság bezárásakor, a Klubrádió online formátumra váltásakor és megszűnhet akkor is, ha az Országgyűlés elfogadja az átláthatósági törvényt. Igaz, idén nem „megszűnik”, most „ellehetetlenítik” – legalább a kifejezést kicserélték a 2025-ös kiadásra.

A Civil koalíció listáján jelenleg 54 médium szerepel, ezért mindannyiuk bemutatása szétfeszítené cikkünk kereteit, ezért most csak a legismertebbekre koncentrálunk.

Az Átlátszó 2023-as (legfrissebb elérhető) pénzügyi beszámolója szerint az olvasók pedig 34,6 millió forinttal támogatták az oldalt. Emellett az Átlátszónet Alapítvány 48 millió forinttal járult hozzá a működéshez, valamint külföldi forrásokból összesen 83 millió forint értékű támogatást használt fel a portál. (Olvasói mikroadományok aránya: 26,4%)

A Direkt36 kevésbé büszke külföldi támogatásaira pénzügyi beszámolójában, így tőlük csak azt tudjuk meg, hogy egészen kerek összeget – 0 forintot – kaptak 2023-ban 1%-os SZJA felajánlásokból. 

A Lakmusz / 444 / Magyar Jeti / Qubit tengellyel kapcsolatban először is szögezzük le, hogy ezek mind-mind az Uj Péterhez köthető Soros média részét képezik. A 444-et már 2013-as alapítása óta külföldről finanszírozzák. A Nyílt Társadalom Alapítvány első dollárjai 2013 októberében gördültek be a szerkesztőségbe, amikor 49 500 dollárral – mai árfolyamon közel 18 millió forint – tolta meg a 444.hu kiadóját, a Magyar Jeti Zrt.-t. A 444 egyébként arra kapta a pénzt, hogy „felügyelje” a 2014-es kampányidőszakot, valamint a választást, mind a 106 választókerületben.

2021 decemberében, közvetlenül a választások előtt, az Európai Bizottság kijelentette, hogy Magyarországon „torz a médiaszabályozás”, ennek megfelelően alig egy hónappal később 2,2 millió eurós pályázati támogatást ítéltek oda egy konzorciumnak, amelyet a francia AFP hírügynökség vezetett. Ebből hét „tényellenőrző csapatot” finanszíroztak 12–15 hónapos időtartamra, egyenként több mint 120 millió forinttal. Az AFP stratégiai együttműködést kötött a Magyar Jeti Zrt.-vel, így jött létre a Lakmusz. És ez még nem minden: a Lakmusz további 30 hónapon át, azaz két és fél évig ismét külföldi finanszírozásban részesül. Ahogy maguk is elismerték: „A második, 30 hónapos fázis is az Európai Bizottság résztámogatásával valósul meg.” A program keretében a Lakmusz további öt szervezettel működik együtt a „hamis és félrevezető információk elleni” küzdelemben – köztük a Political Capital, a Mérték Médiaelemző Műhely, az AFP, az Idea Alapítvány és a francia Epresspack.

A Magyar Hang, mely a hazai médiaszuverenitás kérlelhetetlen harcosa, szintén érdekes adatokat közölt 2023-as pénzügyi beszámolójában. Eszerint az 4.772.000 forintot kaptak az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás formájában. 

A Mérce – a többiekkel ellentétben – már közzétette a 2024-es beszámolóját, melyből kiderül, hogy velük bőkezűbbek olvasóik, ám ez nagyon sovány lenne működési költségeik fedezésére. A Kettős Mérce Blog Egyesület tavaly 3.865.626 forintot kapott 1%-os SZJA felajánlásokból, valamint 23.257.008 forintot egyéb forrásokból. Ez jellemzően EU-s pénzt és Soros dollárokat jelentett. (Olvasói mikroadományok aránya: 16,6%)

A Telex, mint a legolvasottabb ellenzéki portál jobban áll a támogatások arányát tekintve. A 2023-as pénzügyi beszámolójukból kiderül, hogy a Van Másik Zrt. teljes árbevétele 1.434.212.000 forint volt. Ebből 504.723.000 forintot tettek ki az olvasói támogatások, míg 101.234.000 forint külföldi pályázatokból származott. 

Azonban az, hogy működésüket a piacról is fenn tudják tartani nem jelenti azt, hogy nem kaptak pénzt külföldi érdekeket szolgáló projektekre. 2022-ben ugyanis 740 ezer dollár érkezett hozzájuk az újságírók új generációjának kiképzésére, a Telex Akadémia létrehozására. A pénz az amerikai Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor (Demokrácia, Emberi Jogok és Munkaügyi Hivatal) részéről érkezett, mely az amerikai külügyminisztérium egyik befolyásszerző kifizetőhelye, akárcsak a USAID.

A balatonalsóárokfalvi asszonykórus harca a diktatúra ellen

Avagy kiket is rejt a „tiltakozó civilek” kifejezés, mely oly gyakran megjelenik a feljebb részletezett ellenzéki média hasábjain? A Civil koalíció listája szerint eddig 265 szervezet csatlakozott a tiltakozásukhoz. Na mármost (a KSH legfrissebb adata szerint) 2023-ban Magyarországon 56.189 (ötvenhatezer-száznyolcvankilenc!) nonprofit szervezet volt bejegyezve. 

Ennyit az általános társadalmi felháborodásról és arról, hogy mennyire lehetetleníti el a valódi civileket a javaslat. Ellenben a hazai Soros NGO-knak annál jobban fáj az új jogszabály, de tekintve, hogy hátterükkel több cikkben is foglalkoztunk most csupán egy szemezgető felsorolást teszünk a Civil koalíció listája alapján. Bejelentkezett: aHang, Amnesty International Magyarország, Artemisszió Alapítvány, Auróra Közösségi Ház, Autonómia Alapítvány, Budapest Pride (Szivárvány Misszió Alapítvány), C8 - Civilek Józsefvárosért Egyesület, Civil Kollégium Alapítvány, Civil Közoktatási Platform, Civil Rádiózásért Alapítvány, DebrecenPride LMBTQI-szervezet Polgárjogi Társaság, Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, EJHA - Emberi Jogi Nevelők Hálózata, Emberség Erejével Alapítvány, Extinction Rebellion Magyarország, Fenntartható Demokráciáért Egyesület, Háttér Társaság, Jogriporter Alapítvány, K-Monitor Közhasznú Egyesület, Közélet Iskolája, Labrisz Leszbikus Egyesület, Magyar Helsinki Bizottság, Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület, Ökotárs Alapítvány, PATENT, Political Capital, Társaság a Szabadságjogokért, Transparency International Magyarország.

Nem (csak) (ál)civilek

Az átláthatósági törvény ellen nem ellen nem csak a Soros pénzzel kitömött NGO-k és médiájuk emelt szót, de a baloldal szellemi holdudvara, Magyar Péter újdonsült támogatói is megjelentek. Az Ügyvédkörnek nevezett szocialista panoptikum szerint „a jogszabálytervezet számos olyan szubjektív elemet tartalmaz, amely az alkalmazása során súlyos károkat okozhat a magyar közéletben”.

Az Ügyvédkör, amely 2018-ban jött létre, önmagát „mindentől és mindenkitől független” társadalmi szervezetként határozza meg. Honlapjuk szerint céljaik „nem politikaiak”, hanem kizárólag ügyvédszakmai szempontok irányítják őket, a hivatásrend előtérbe helyezésével. Közéleti szerepüket pedig a független véleményalkotásban jelölik meg. Ezek a magasztos nyilatkozatok azonban megkérdőjeleződnek, ha közelebbről megvizsgáljuk a szervezet vezetőségét.

Például az egyesület elnöke, dr. Horváth Lóránt korábban az Alapítvány a Modern Baloldalért (AMŐBA) kuratóriumi elnöke volt, amelyet Gyurcsány Ferenc, Hiller István és Lendvai Ildikó alapított. Horváthnak azután kellett távoznia az alapítvány éléről, hogy – saját bevallása szerint – nem kapott segítséget a jelentős, sajtóhírek szerint százmilliós tartozások rendezéséhez. Az MSZP szerint is kudarcot vallott kezelése alatt az intézmény. Ezt követően sem szakadt meg a kapcsolata a baloldallal: később ügyvédként képviselte Krekó Pétert, a baloldali Political Capital igazgatóját egy perben, amelyet a külügyminisztérium egyik államtitkára, valamint a Magyar Nemzet két újságírója ellen indítottak.

Mindezek fényében világos, hogy az átláthatósági törvény kapcsán szított hisztéria nem más, mint jól ismert politikai érdekcsoportok taktikázása, akik saját külföldi finanszírozásukat féltik. Magyarország nem tesz mást, mint nyugati példákat követve védi meg demokratikus folyamatait, miközben a tiltakozók ismét a civil társadalom pajzsa mögé bújva próbálnak saját politikai játszmáiknak legitimitást szerezni.

Nyitókép: Mandiner-grafika